A hármas-vérű gyermek.

1. A találkozás

Linát és csapatát a sors Atlas városába sodorta, ahol hatalmas harcok árán legyőzték az illetékes gonoszt, Halsiformot, aki egy Saigraam nevű szörny segítségével tett szert rendkívüli erejére Miután Halsiform feltámasztott kedvese kérésére felrobbantotta a házat, Lináék a romok mellett beszélgettek arról, mi legyen a teendő. Beszélgetés közben zajt hallottak az omladékok közt. Mind azonnal támadóállásba helyezkedtek. Hirtelen valaki megszólalt:

-Kérlek ne támadjatok, barát vagyok.

-Miért hinnénk neked?- kérdezte Lina

-Mert bármikor lesből rátok támadhattam volna, mégsem tettem.- azzal előbukkant a hang tulajdonosa, egy barnahajú, borostyánszemű lány. Fehér felsőt, kék nadrágot és fehér lábbelit viselt.

-Ki vagy te?- szólalt meg Lina- hogy kerülsz ide?

-És hogy élted túl a robbanást? Talán te is Saigraam erejét használod? Ha így van az igazság kemény ököllel sújt le rád!    Nem ismerünk kegyelmet!- harciaskodott Amelia

-Az ellenem felhozott vádai nem helytállóak, fenség,- a lány nagyon elegáns volt- ha megengeditek bemutatkozom: a nevem Chiara, Halsiform unokája vagyok. A robbanást valószínűleg úgy éltem túl, hogy nem voltam a közvetlen közelében, hanem a padlástérben és gyorsan elmondtam egy védővarázslatot.

-Hogy érted, hogy Halsiform unokája vagy?- kérdezte Zelgadis

-Rubiának és Halsiformnak a balesetük előtt született egy kislánya, Ella, akit Rubia halála után a nagyszülei neveltek fel. Ő az anyám.

-De te mit kerestél itt?- érdeklődött Lina

Igazából magam sem tudom, de valami azt súgta ide kell jönnöm. Azt hiszem a végzet azt akarta, hogy találkozzam veletek. Van egy olyan érzésem, ha hozzátok szegődöm, megtalálom az apámat.  Ő még a születésem előtt elhagyta anyámat és az egyetlen emlékem róla ez- mutatta a nyakláncán lévő vörös hajtincset.

-És mit akarsz tenni, ha találkozol vele?- kérdezte Gourry.

-Őszintén szólva gőzöm sincs. Gondolom  megkérdezem, hol volt az elmúlt 18 évben.

-Rendben van, ha akarsz, tarts velünk, eggyel többen leszünk, mit számít!- döntött a kis boszorkány

-Lina kisasszony megbízhatunk benne?- aggodalmaskodott Amelia

-Egyetértek Ameliával. Ez a lány Halsiform leszármazottja, honnét tudjuk, hogy nem forral bosszút?- morgott Zelgadis

-Ha bosszút akarna állni, már rég megtette volna. Érzem, hogy nagyon erős boszorkány.- válaszolt Lina

-Most akkor ez azt jelenti, hogy lesz egy új csapattársunk?- csodálkozott Gourry

-Igen, te zseni! És most indulás!

Sok-sok kaland várt rájuk: Amelia otthonában, Sailoonban Lina elveszítette varázserejét, és mikor visszanyerte, egy új fegyver, a Sötétség kardjának birtokosa lett, amellyel legyőzte a Phil herceget fogva tartó két szörny egyikét. Kiara remek útitársnak és segítségnek bizonyult: a támadásai sokszor okoztak fejtörést az ellenfeleiknek, remek megfigyelőképességének hála, hamar kiszúrta gyenge pontjukat. Talán ez lehetett az oka, hogy Kanzel nem vitte magával, amikor Lináékat elrabolta. Mikor már körülbelül az ezredik „Tüzes nyilat” lőtte a távolodó földdarab után és már közel járt a kimerüléshez, valaki megszólította:

-Felesleges erőfeszítés. Gaavtól kapják az erejüket.

A név hallatán átsuhant rajta egy érzés, hogy ismeri a viselőjét. Mikor megfordult egy fiúval szemben találta magát. Az higgadtan vigyorgott, de mikor ránézett elkerekedtek a szemei.

-Te jó ég…-motyogta- nem csoda, hogy ilyen erős…

-Ki vagy te?- kérdezte Kiara

-Xellos. Lináék útitársa.

-Ez eléggé fura, mert eddig még sosem láttalak velük.

-Tudod ritkán találkozunk.

-Ha te mondod…-mondta a lány és ismét a lebegő földdarabot kezdte figyelni.

Hatalmas harcok árán Lináék legyőzték Kanzelt és Sailoonban minden visszatért a régi kerékvágásba. A kis csapat pedig folytatta útját, hogy a Kék Bibliát megtalálja. Velük tartott Martina hercegnő, Xellos és Chiara.

-